Représentation sémiotique textuelle du sens dans de courts textes français – le rôle de la constringence dans l’analyse du sens | Congrès Mondial de Linguistique Française

Open Access

Numéro		SHS Web Conf. Volume 191, 2024 9^e Congrès Mondial de Linguistique Française


Numéro d'article		06014
Nombre de pages		15
Section		Linguistique de l’écrit, linguistique du texte, sémiotique, stylistique
DOI		https://doi.org/10.1051/shsconf/202419106014
Publié en ligne		28 juin 2024

Adam, J.-M. (1990). Éléments de linguistique textuelle. Théorie et pratique de l’analyse textuelle. Liège: Mardaga. [Google Scholar]
Adam, J.-M. (1993). Le texte et ses composantes. Semen [En ligne], 8. https://doi.org/10.4000/semen.4341” (Consulté le 11.10.2023). [Google Scholar]
Adam, J.-M. (2005). La linguistique textuelle. Introduction à l’analyse textuelle des discours. Paris: Armand Colin. [Google Scholar]
Andor, J. (2016). A nyelvi szövegek koherenciájának konstitúcíójáról [Sur la constitution de la cohérence dans des textes de nature linguistique]. Officina Textologica, 19. 21–45. [Google Scholar]
Borreguero Zuloaga, M., Vitacolonna, L. (eds.) (2019). The Legacy of János S. Petőfi: Text Linguistics, Literary Theorie and Semiotics. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing. [Google Scholar]
Charolles, M. (1976). Grammaire de texte – Théorie du discours – Narrativité. Pratiques, 11–12, 133–154. https://doi.org/10.3406/prati.1976.969(Consultéle12.10.2023). [CrossRef] [Google Scholar]
Charolles, M. (1995). Cohésion, cohérence et pertinence du discours. Travaux de Linguistique, 29, 125–151. https://shs.hal.science/halshs-00334043/document (Consulté le 16.11.2023). [Google Scholar]
Charolles, M. (2011). Cohérence et cohésion du discours. In: Holker, K., Marello, C. (éds.) Dimensionen der Analyse Texten und Diskursivent - Dimensioni dell’analisi di testi e discoursi. LIT Verlag.153–173. https://hal.science/hal-00665838 (Consulté le 16.11.2023). [Google Scholar]
Chomsky, N. (2006, 3^e éd.). Language and Mind. Cambridge: Cambridge University Press. [CrossRef] [Google Scholar]
Combettes, B. (1992). L’organisation du texte. Coll. ‘Didactique des textes’. Metz: Université de Metz. [Google Scholar]
Combettes, B. (1993). Grammaire de phrase, grammaire de texte: le cas des progressions thématiques. Pratiques, 77, 43–57. https://doi.org/10.3406/prati.1993.1683(Consultéle11.11.2023). [CrossRef] [Google Scholar]
Csatár, P., Haase, Zs. (2011). Koherencia és kohézió – Reflexiók e két fogalom értelmezésére a német nyelvű szakirodalom alapján. [Cohérence et cohésion – Réflexions sur l’interprétation de ces deux concepts dans la linguistique allemande]. Officina Textologica, 16, 57–80. [Google Scholar]
Csűry, I (2016). Koherencia és multimodalitás [Cohérence et multimodalité]. Officina Textologica, 19, 198–213. [Google Scholar]
Csűry, I. (2017). A zabolátlan koherencia [La cohérence débridée]. Officina Textologica, 20, 11–38. [Google Scholar]
Daneš, F. (1971). Zur linguistischen Analyse der Textstruktur. Folia Linguistica, IV, 72–78. [Google Scholar]
Daneš, F. (1976). Zur semantischen und thematischen Struktur des Kommunikats. Studia Grammatica, XI, 29–40. [Google Scholar]
Daneš, F. (1977). Zum Status der Textebene. Studia Grammatica, XVIII, 153–158. [Google Scholar]
Dobi, E. (2008). The possibilities of formal linguistic analysis in the representation of texts. In: Tolcsvai Nagy, G. (éd.) Function and Genres. Studies on the Linguistic Features of Discourse Types. Metalinguistica, 20, 61–86. [Google Scholar]
Dobi, E. (2013). On the Results of the Discussion about the Phenomenon of Linearization of Text Sentences. Officina Textologica, 18, 57–82. [Google Scholar]
Dobi, E. (2015). Konstringencia és tematikus progresszió [La constringence et la progression thématique]. Magyar Nyelvjárások, 53, 121–128. [Google Scholar]
Dobi, E. (2019). Constringency, as the Basic Category of Representing the Semiotic-Textological Meaning of Texts. Argumentum, 15, 8–19. [Google Scholar]
Dobi, E. (2022). Mi szükség a konstringenciára? [Pourquoi la constringence est-elle nécessaire?]. Officina Textologica, 22, 52–64. [Google Scholar]
Dobi, E. (2023). Tudásbázis és konstringencia [Base de connaissance et constringence]. Officina Textologica, 23, 116–128. [Google Scholar]
Givón, T. (1995). Functionalism and Grammar. John Benjamins Publishing Company. [CrossRef] [Google Scholar]
Habermas, J. (1981). Theorie des kommunikativen Handelns 1–2. Frankfurt am Main: Suhrkamp Verlag. Halliday, M. A. K., Hasan, R. (1976). Cohesion in English. London: Longman. [Google Scholar]
Isenberg, H. (1976). Einige Grundbegriffe für eine linguistische Texttheorie. Studia Grammatica, XI, 47–145. [Google Scholar]
Kiss, S., Skutta, F. (2011). A szövegösszefüggés megközelítési módjai a francia szövegnyelvészeti szakirodalomban [Les approches de la coherence textuelle dans la linguistique textuelle française]. Officina Textologica, 16, 81–95. [Google Scholar]
Kocsány, P. (1989). Szövegnyelvészet vagy a szövegtípusok nyelvészete? [Linguistique du texte ou la linguistique des types de textes?]. Filológiai Közlöny, XXXV/1, 26–43. [Google Scholar]
Lundquist, L. (1980). La cohérence textuelle: syntaxe, sémantique, pragmatique. Copenhague: Nyt Nordisk Forlag. [Google Scholar]
Morris, Ch. W. (1964). Signification and Significance: A Study of the Relations of Signs and Values. Cambridge Mass.: MIT Press. [Google Scholar]
Nagy, A. (2017a). Critères de la textualité. L’exemple d’un texte atypique. Studia Romanica de Debrecen, Series Linguistica, Fasc. XII, 59–73. [Google Scholar]
Nagy, A. (2017b). « Quoique ce soit de la folie, il y a pourtant là de suite ». Sujets interprétants et jugements de cohérence. Studia Romanica de Debrecen, Series Linguistica, Fasc. XII, 73–89. [Google Scholar]
Nagy, A. (2022). Nyelvspecifikus szövegösszefüggés-hordozók és konstringenciaítélet [Les porteurs linguistiques de la cohérence et le jugement de constringence]. Officina Textologica, 22, 65–81. [Google Scholar]
Nagy, A., Csűry, I. (2023). Korreferenciarelációk – interpretációs bizonytalanságok. Esettanulmány [Relations de coréférence – incertitudes d’interprétation. Étude de cas]. Officina Textologica, 23, 168–181. [Google Scholar]
Nagy, A., Skutta, F. (2013). Co-reference. Officina Textologica, 18, 40–57. [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (1969). On the problems of co-textual analysis of texts [= International Conference on Computational Linguistics (COLING)]. Preprint n^o50. https://dl.acm.org/doi/pdf/10.3115/990403.990453 (Consulté le 15.09.2023). [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (1982). Representation languages and their function in text interpretation. Text Processing, Text Analysis, Text Typology and Attribution. Proceedings of Nobel Symposium 51, ed. by Sture Allén. Stockholm: Almqvist & Wiksell International, 85–122. [Google Scholar]
Petőfi, J. S., Sözer, E. (1987). Static and Dynamic Aspects of Text Constitution. Text and Discourse Constitution. Empirical Aspects, Theoretical Approaches. Berlin: Walter de Gruyter & Co., 440–478. [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (1988). A szöveg mint interdiszciplináris kutatási objektum [Le texte en tant qu’objet de recherche interdisciplinaire]. Magyar Nyelvőr, 112/2, 219–229. [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (1995). La textologie sémiotique et la méthodologie de la recherche linguistique. Cahiers de l’ILSL, 6, 213–236. [CrossRef] [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (1996). Az explicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában [Les conditions et les possibilités d’assurer le caractère explicite de l’interprétation des textes en langue naturelle]. Linguistica, Series C, Relationes 8. [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (2004). A szöveg mint komplex jel. Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe [Le texte comme signe complexe. Introduction à l’approche textuelle en textologie sémiotique]. Budapest: Akadémiai Kiadó. [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (2009a). Konstringencia. A szövegben feltehetően kifejezésre jutó tényállás-konfiguráció (tényállás-együttes) szerves egysége mint a szöveg-összefüggőség hordozója [Constringence. La consistance de la configuration d’états de choses (de l’ensemble d’états de choses) supposée être exprimée dans le texte, comme porteuse de la cohérence textuelle]. Officina Textologica, 15, 55–67. [Google Scholar]
Petőfi, J. S. (2009b). A szöveg-összefüggőség hordozói (második közelítés). Konnexitás, kohézió, konstringencia – koherencia [Les porteurs de la cohérence du texte (deuxième approche). Connexité, cohésion, constringence – cohérence]. Officina Textologica, 15, 69–77. [Google Scholar]
Saussure, F. de.(1995). Cours de linguistique générale. Paris: Payot. [Google Scholar]
TLFi: Trésor de la Langue Française informatisé ǀ https://cnrtl.fr/ǀATILF/CNRS–UniversitédeLorraine. [Google Scholar]
Tolcsvai Nagy, G. (2016). Topikfolytonosság és eseménykontiguum a szövegben [Continuité thématique et contiguïté événementielle dans le texte]. Officina Textologica, 19, 59–73. [Google Scholar]